Lényegében minden fontos nem-életbiztosítási szegmensben növelte díjbevételét 2015 első negyedévében a K&H biztosítója. A társaság közel 20 milliárd forintos díjállománnyal rendelkezett a negyedév végén, ami a piaci átlagnál jobb, 16 százalékos bővülést jelent éves összevetésben. A kgfb volt a növekedés motorja, az állománydíj ebben a szegmensben közel 23 százalékkal nőtt, de a lakásbiztosítások, a kkv-biztosítások állománydíja, és az utasbiztosítások díjbevétele is nőtt. A K&H biztosítója szerint a következő években, évtizedekben az okos megoldások alapjaiban forgatják majd fel a biztosítási piacot.

Több tényező is szerepet játszott abban, hogy a magyarországi nem-életbiztosítási üzletág, ezen belül a K&H biztosítója növekedjen az első negyedévben. A gazdasági fellendülés, a lakosság pénzügyi mozgásterének növekedése, és a vállalkozások fejlődése is hozzájárult a jó eredményhez.

A magyarországi nem-életbiztosítási piac 7,1 százalékkal növelte az állománydíját az év első negyedévében, a K&H biztosítója pedig 16 százalékos növekedést ért el az előző év azonos időszakéhoz képest – közölte Kaszab Attila, a K&H biztosítójának működésfejlesztésért és a nem-életbiztosítási területekért felelős vezetője. A növekedésben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások játszották a főszerepet: a teljes magyarországi kgfb-piac állománydíja 14,5 százalékkal nőtt, míg a K&H biztosítója közel 23 százalékos növekedést ért el ebben a szegmensben.

felpörögtek a biztosításérzékeny szektorok

Kaszab Attila elmondta, hogy a K&H biztosítója több szegmensben is jól teljesített, a lakásbiztosítások állománydíja 8,3 százalékkal, az utasbiztosítások díjbevétele pedig 9,4 százalékkal nőtt. „A kkv-biztosítások állománydíja is emelkedett, mégpedig 2,2 százalékkal, ami annak a jele, hogy a vállalkozások körében is egyre népszerűbbek a biztosítások” – értékelte az eredményeket a szakember. Kaszab utalt arra is, hogy a piacot lényegesen meghaladó összesített állománydíj-növekedéssel párhuzamosan a társaság fenntartotta a szigorú költségkontrollt, a működési költségek ugyanis mindössze 1 százalékkal emelkedtek.

A K&H biztosítója szerint a kilátások összességében kedvezőek, ugyanis a biztosításérzékeny szektorokban, például a járműpiacon, az ingatlanpiacon, a turizmusban is élénkülés látható.

„Azt azonban érdemes kiemelni, hogy bár a jelzáloghitelek piaca az ingatlanpiaccal együtt bővülni látszik, a lakásbiztosítási piac növekedése képlékeny, a komolyabb bővüléshez az újlakás-értékesítések felfutására lenne szükség. Másrészt az árverseny fokozódik a lakásbiztosítási szegmensben, igaz, mérsékeltebben, mint korábban a casco vagy a kgfb esetében” – közölte Kaszab Attila.

a lakás hívja a tűzoltókat

A negyedéves értékelésében a K&H biztosítója a rövid távú kilátások mellett a biztosítási piacot hosszú távon meghatározó tényezőket is számba vette. Kaszab Attila erről elmondta: a biztosítási piacra is hatással lesz, hogy 2030-ra nagyjából 50 milliárd okos eszköz csatlakozik majd az internetre.

„A következő években, évtizedekben megjelennek, majd egyre terjednek az önvezető autók, az intelligens megoldások a lakásokban, jönnek az okos otthonok és okos városok, ahogy a robotok elterjedésére, a mobilfizetés térnyerésére is számítani lehet” – mondta Kaszab. Kevesebb jármű lesz az utakon, és kevesebb közlekedési balesetre kell számítani, valamint csökkeni fog a tartós fogyasztási eszközök száma is. A betegségek gyors, nem-invazív diagnosztikájának és a személyre szabott kezeléseknek köszönhetően hosszabb élettartam várható.

Hozzátette: mindezek a biztosításokban is változásokat hoznak. A kártérítés helyett a kármegelőzésen lesz a hangsúly, hiszen az okos megoldásokkal előre látható, mi okozhat majd gondot. „Például egy tűzesetnél, még a tűz elterjedése előtt, már a hőmérséklet növekedése esetén a lakás magától jelez a tűzoltóságnak, így sokkal hamarabb lehet intézkedni, mintha a szomszéd adná le a riasztást” – mondott egy, a jövőben életszerű példát Kaszab Attila. A GPS-technológia fejlődése, valamint az internetre kötött járművek és a közlekedési lámpák pedig lehetővé teszik, hogy ne csak azt lássuk, hol van jelenleg dugó, hanem előre tudni lehet majd, hol várható torlódás.

„Az okos eszközök korában az adatvédelem és információbiztonság kritikus tényezővé válnak, és ezek az új kockázatok új biztosítási lehetőségeket is teremtenek” – emelte ki Kaszab Attila.