Áprilisban megérkezett a viharszezon Európába: a magyar biztosítókhoz már április elején 4 ezer kárbejelentés érkezett az erős széllökések és viharos időjárás következtében. A K&H biztosítójának adatai szerint idén eddig a viharokhoz kapcsolódóan, lakás és vagyonbiztosításokhoz köthetően összesen 851, azaz naponta hét kárbejelentés érkezett, ezen belül a lakásbiztosításoknál átlagosan 37 ezer forint volt a tényleges kárösszeg. A K&H biztosítója szerint érdemes elővigyázatosnak lenni, ellenőrizni a tetőt, a vízelvezetőket, nyílászárókat még a viharszezon előtt, ha pedig mégis bekövetkezik a kár, akkor kulcsfontosságú a megfelelő dokumentálás.

Erős széllökésekkel és esőzésekkel megérkezett Magyarországra is a viharszezon, a következő hetekben pedig újabb viharok jöhetnek. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb adatai szerint már április első napjaiban 4 ezer kárbejelentés érkezett, a károk becsült értéke pedig megközelíti a 300 millió forintot.

A K&H biztosítójánál idén eddig a viharokhoz kapcsolódóan a lakás- és vagyonbiztosításokhoz köthetően összesen 851, azaz naponta átlagosan hét kárbejelentés érkezett – ebből áprilisban 275 kárbejelentés történt -, a leggyakoribb káreset pedig a tetőbeázás volt. Kárfelmérés után a lakásbiztosításoknál átlagosan 37 ezer, egyéb vagyonbiztosításoknál pedig 63 ezer forint volt a tényleges kárösszeg.

Egy-egy káresemény, például vállalati épületeknél azonban könnyen milliós nagyságrendű lehet, ezt jelzi, hogy az elmúlt években volt olyan eset is, amelyre a K&H biztosítója 1,4 millió forintot fizetett ki – mondta Kaszab Attila, a társaság nem életbiztosításokért felelős vezérigazgató-helyettese.

Mivel viharokra minden évszakban lehet számítani, a szakember szerint érdemes ezekre mindig felkészültnek lenni, és megtenni a szükséges intézkedéseket, például ellenőrizni a tető és a nyílászárók állapotát kitisztítani a vízelvezetőket, mert ezek a tényezők alapvetően befolyásolhatják a károk előfordulását – fogalmazott Kaszab Attila.

A kár megtörténte után pedig nagyon fontos a körültekintő dokumentálás. A szakember szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a károsult készítsen fényképeket a pusztításról, tartsa meg a károsodott vagyontárgyakat, mert ezek a kártérítés megállapításánál kulcsfontosságúak lehetnek.