NÉGYÉVES CSÚCSON A MAGYAROK HAVI MEGTAKARÍTÁSA

A magyarok 87 százaléka tartja fontosnak a takarékoskodást – ez az Erste-országok között a legmagasabb arány –, ami 2013-hoz képest 5 százalékpontos növekedést jelent - derül ki az Erste Group megbízásából készített nemzetközi felmérésből. Havonta átlagosan több mint 15 ezer forintot tudnak félretenni a magyarok, ami 5 százalékkal magasabb a tavalyi összegnél. A nők körében még mindig nagyobb népszerűségnek örvend a spórolás: 62 százalékuk tartja nagyon fontosnak, hogy havonta félretegyen. A legtöbben vészhelyzetekre vagy kisebb-nagyobb felújításokra spórolnak, de a válság, valamint az adóoptimalizálás előtérbe hozta az öngondoskodást, mely a biztosítási és lakás-előtakarékossági termékek növekvő népszerűségében is látszik.  

Forrás

Az IMAS International az Erste Group megbízásából végzett kutatást a megtakarítási szokásokról és pénzügyi stratégiákról 2014 szeptemberében. A felmérést Magyarország mellett Ausztriában, Csehországban, Horvátországban, Romániában, Szerbiában és Szlovákiában is elvégezték.

A magyarok átlagosan 15,4 ezer forintot (49 eurót) tudnak félretenni havonta, ez 5 százalékos növekedést jelent 2013-hoz, és 7 százalékos pluszt 2011-hez viszonyítva, vagyis az elmúlt négy évet nézve a legmagasabb érték. Az Erste Group régiós felméréséből kiderül, hogy az osztrák megtakarítók a magyaroknál közel négyszer többet, 188 eurót, azaz közel havi 60 ezer forintot tesznek félre átlagosan, míg a szlovák megtakarítók havi megtakarítása is csaknem kétszerese egy magyarénak (96 euró). Továbbra is magas azoknak az aránya, akik egyáltalán nem tudnak félretenni, és a magyar válaszadók 44 százaléka nyilatkozta azt, hogy havonta legfeljebb 10 ezer forintot tud megtakarítani. Csupán a megkérdezettek 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy képes 75 ezer forintnál többet félretenni – derül ki az Erste Group felméréséből.

Fontos a takarékoskodás 
A felmérés szerint, a múlt évhez képest javult a helyzet Magyarországon: idén a megkérdezettek 87 százaléka nagyon fontosnak vagy fontosnak ítélte a takarékoskodást – ez egyébként az Erste-országok között a legmagasabb arány –, míg tavaly 82 százalékuk nyilatkozott így. Tavalyhoz képest 2-ről 1 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik egyáltalán nem gondolják fontosnak, hogy pénzt tegyenek félre.

A felmérés arra is rámutat, hogy a magyarok körében 49 százalékra nőtt a megtakarításukkal többé-kevésbé elégedettek aránya, ez 6 százalékpontos emelkedés éves szinten. Inkább a nőkre jellemző az elégedetlenség: a nők 46, a férfiak 52 százaléka elégedett az általa megspórolt összeggel.

Fiatalok vs. idősek 
A nők körében – a tavalyi eredményhez hasonlóan – még mindig nagyobb népszerűségnek örvend a spórolás: a nők 62 százaléka tartja nagyon fontosnak, a férfiak körében azonban csak 53 százalékos ez az érték.

A megtakarítási hajlandóság az életkor emelkedésével növekszik, ám a különböző korcsoportok közötti különbség csökkent. A fiatalok – 15-29 évesek – 54 százaléka tartja nagyon fontosnak a takarékoskodást, az 50 év felettieknél az arányuk 59 százalék. Ez azt jelenti, hogy a két korcsoport közötti különbség jelentősen csökkent tavaly óta: akkor még 19 százalékpontos volt az eltérés.

A betét elvesztette az első helyét 
A múlt évhez képest változott a megtakarítási termékek népszerűsége. Tavaly még a betéti formák álltak az élen, idén azonban az életbiztosítások vezetik a megtakarítási preferencialistát, a nyugdíjbiztosítási módozatok népszerűsége pedig jól mutatja az adóoptimalizálás és az öngondoskodási motívumok erősödésének hatását. Az idei felmérés szerint a betétet választók aránya 32, az életbiztosítást választóké pedig 34 százalékos. A harmadik helyen a nyugdíjcélú megtakarítások állnak 14 százalékos aránnyal, majd a lakástakarék és az értékpapír-befektetések következnek. Azok aránya viszont, akik otthon, készpénzben tartják a megtakarításukat, még mindig magas, a megkérdezettek 27 százaléka így takarékoskodik.

Bár a nemzetközi trendek szerint a fiatalok fogékonyabbak a készpénzkímélő megoldásokra, a készpénzben vagy trezorban gyűjtögetők aránya a 15-29 évesek táborában 31 százalékos, ez pedig a különböző korosztályokat nézve a legmagasabb arány.

Nő a bizalom a pénzügyi befektetések iránt 
A különböző megtakarítási és befektetési termékekkel szembeni legfontosabb elvárás, hogy a pénz mindig rendelkezésre álljon, és a befektetés alacsony kockázatú legyen.  A felmérés szerint a lakosság nyitottabbá vált a pénzügyi befektetések – a részvények, kötvények, alapok – iránt: 2014-ben a megkérdezettek negyedének pozitív, a többségnek, közel 50 százaléknak semleges, míg 20 százaléknak negatív véleménye volt ezekről a befektetésekről. A negatív véleményt megfogalmazók elsősorban az alacsony kamatokkal, a termékek kockázatosságával, és a bizalom hiányával indokolták véleményüket.

A magyarok közel 40 százaléka azzal számol, hogy a megtakarítási és befektetési termékek kamata ugyanazon a szinten marad a következő 5 évben, míg negyedük csökkenésre számít, és ugyanennyien bíznak a növekedésben.

Segítség a bajban 
Az Erste Group felmérése választ ad arra is, hogy melyek a legfontosabb megtakarítási célok. A többi Erste-országhoz hasonlóan a magyarok többsége – a múlt évhez hasonlóan a lakosság négyötöde – a vészhelyzetekre spórol elsősorban. A lakosság több mint fele – 53 százaléka – kisebb-nagyobb felújításokra, vásárlásokra igyekszik tartalékolni. A nyugdíjas évekre vagy egészségügyi ellátásra való takarékoskodás 45 százalékos arányt ért el, így ez áll a harmadik helyen a spórolási célok ranglistáján.